A mesterséges intelligenciával kapcsolatosan Maggiori, aki korábban programozóként dolgozott nagyvállalatoknál, erőteljes kritikát fogalmaz meg a technológiai szektor szereplői iránt. „Az AI-t gyakran a gazdasági csodaként emlegetik, mint a megoldást minden problémánkra, azonban az igazság az, hogy távol állunk attól, hogy valóban be tudja tölteni ezt a szerepet” – állítja. Szerinte a technológiai vállalatok fokozottan gerjesztik a híreket, miközben mindenki arra törekszik, hogy gyorsan tőkét kovácsoljon az AI-ból. Ha a már létező üzletekből nincs gazdasági növekedés, akkor az AI tűnik a megoldásnak. A befektetők pedig jelenleg hajlandóak elhinni, hogy a mesterséges intelligenciába fektetett tőke jelentős nyereséget hoz számukra. Valójában az ő sok esetben ésszerűtlen várakozásaik indítják el a szektort meggondolatlan befektetések irányába.
A vállalkozók gyakran a víziókra és a jövőbeli trendekre összpontosítanak, anélkül, hogy figyelembe vennék a valódi fogyasztói igényeket.
– mondja Maggiori. Az AI fejlesztések szempontjából a befektetők pénzügyi reményei dominálnak, nem pedig a felhasználói élmény javítása. A virtuális valóság (VR) technológiáját említi példaként, amelyet évekkel ezelőtt a jövő szórakoztatási eszközeként tekintettek. „A VR, akárcsak a Segway, nem lett a mindenapi élet szerves részévé, ahogyan azt egyes cégek remélték” – rámutat. Aggodalomra ad okot, hogy az AI területén is számos olyan fejlesztés készülhet, amely a VR-hoz vagy a Metaverzumba hasonlóan félrevezető elképzeléseken alapul.
A kockázati tőke és az AI-buborékok
Maggiori különösen kemény kritikát fogalmaz meg a kockázati tőkebefektetők szerepéről, akik komoly hatással vannak a technológiai innovációra. „A kockázati tőkét fektető személyek gyakran nem saját tőkéjüket kockáztatják. Ők a kezelési díjak révén profitálnak, még akkor is, ha a befektetett pénz végül veszteségekhez vezet. Mások pénzének felhasználása miatt sokkal egyszerűbb friss, de elrugaszkodott projekteket is finanszírozni” – mondja.
A befektetők hajlamosak a rövid távú nyereségre figyelni, és nem kellően foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy a technológiai megoldások hosszú távon is fenntarthatóak kell legyenek. Maggiori hangsúlyozza, hogy a 2008 és 2022 között tapasztalható alacsony kamatok kedveznek a magas kockázatú befektetéseknek. A tőzsdén és a technológiai cégeknél ez a „könnyen elérhető pénz” időszaka volt, amely rengeteg innovációt hozott ugyan, de egyben túlzott optimizmust és irreális elvárásokat is szült a befektetők körében. „A mesterséges intelligencia ebben a pénzügyi klímában az egyik legnagyobb nyertessé vált, de a mögötte álló technológia mögött sok esetben nem kereslet áll” – figyelmezettet.
Racionális gondolkodás az AI körüli izgalom árnyékában
Maggiori arra ösztönzi olvasóit, hogy kritikusan ítéljék meg az AI körüli hype-ot. „Mielőtt elhinnénk a marketingüzeneteket és a csábító ígéreteket, érdemes feltenni a következő kérdést: tényleg megoldja ez a technológia a konkrét problémáimat?” Maggiori úgy látja, hogy a mesterséges intelligenciához kapcsolódó elvárások jelenleg túlzottan ambiciózusak.
A befektetők és a cégek gyakran azt feltételezik, hogy az AI minden növekedési problémát megold. A jelenlegi formájában azonban a mesterséges intelligencia inkább egy kiegészítő eszköz, amelynek konkrét gazdasági értéke még nem kiemelkedő. Maggiori a saját munkája során is használ mesterséges intelligenciát, például interjúk leírásának elkészítésekor. „Az AI gyorsan és pontosan tudja átkonvertálni a beszédet írott szöveggé, de egyáltalán nem helyettesíti a kritikai gondolkodást és az emberi kreativitást” – mutat rá. Szerinte a legnehezebb feladat a szerzői munka során az, amikor a szöveget értelmezni és komplex módon átgondolni kell – ebben az AI nem tud érdemben segíteni.
KREATIVITÁS és AI: igaz művészi teljesítmény vagy algoritmusok játszótere?
Mikor a mesterséges intelligencia kreatív képességeiről kérdeztem, Maggiori határozott állásfoglalást képviselt.
Az AI-algoritmusok nem képesek új dolgokat alkotni, csupán a létező tartalmakat keverik újra.
– jelentette ki. Bár az AI tud grafikát készíteni vagy zenét komponálni, ezek a munkák ritkán tükrözik azt a mértékű kreativitást vagy egyediséget, amit emberi alkotótól elvárnánk.
Példaként említi, hogy amikor első könyvének borítóját AI segítségével tervezte meg, az eredmény bár elfogadható volt, mégis hiányzott belőle az a plusz, ami egyedivé tette volna. „Az AI készítette borító szép volt, de szellemi értelemben üres. Végül egy grafikus segítségét kértem, aki elolvasta a könyvemet, és olyan borítót alkotott, ami valóban megjelenítette a könyvem világát és üzenetét. Sőt, a címét is az ő tanácsára módosítottam.” Szerinte a művészet túlmutat a technikai folyamatokon; alapvető fontos, hogy az alkotás mögötti emberi szándék is érzékelhető legyen.
Maggiori véleménye szerint a művészet lényege abban rejlik, hogy kifejezze a mondanivalót és a mögöttes történetet.
„Például Banksy munkái nem azért kiemelkedőek, mert nehezek lennének legyártani, hanem azért, mert az általuk közvetített gondolatok és az egyedi mondanivalójuk teszi őket értékessé” – emeli ki.
A következő generáció mesterséges intelligenciája: álom vagy rémálom?
Az AGI (Általános Mesterséges Intelligencia), amely képes lenne emberi szintű gondolkodásra és kreativitásra, régóta a technológiai ipar álma. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy valóban érdemes-e megkockáztatni az emberi tudat megismerhető határait. Sokan azt várják az AGI-tól, hogy képes lesz mély művészi alkotások létrehozására és filozófiai kérdések megválaszolására.
Maggiori viszont szkeptikus a kérdésben. „Lehetséges, hogy van valami megismerhetetlen az emberi tudatban, amit lehetetlen algoritmusokkal lemásolni. Roger Penrose fizikussal értek egyet, aki azt állítja, hogy az emberi tudat matematikai módszerekkel nem reprodukálható” – mondta. Szerinte az AGI óriási lehetőségeket rejt magában, de a fejlesztés előtt számos filozófiai és etikai kérdés áll.
A kisvállalkozások lehetőségei az AI korában
A világ AI számítási kapacitásának javarésze a hatalmas cégeknél, mint például a Microsoft, Google vagy az Apple, koncentrálódik. Felmerül a kérdés: vajon van-e esélye a kisebb országok cégeinek, mint Magyarország, hogy ezen a területen boldoguljanak? Az AI nem éppen a legjobb technológia arra, hogy még inkább elmélyítse a különbséget a kis- és nagyvállalatok között?
Bár a technológiai iparban általában a nagyvállalatok dominálnak, Maggiori úgy véli, hogy a kisvállalkozásoknak lehetőségük adódik az open source AI-rendszerek vagy más, olcsón hozzáférhető technológiai megoldások révén. Hozzá például a repülőgép-karbantartási nyilvántartásokat említi, amelyeket Európában még mindig papíralapú rendszerek keretében kezelnek, holott ez egy egyszerű, de fontos probléma, amit akár egy kisebb technológiai cég is megoldhatna. Szerinte a niche-piacok, vagyis a kis, specifikus problémákra fókuszáló területek jelentik azokat a lehetőségeket, ahol a kisebb vállalatok versenyelőnyhöz juthatnak. „A kisebb cégek gyorsan tudnak reagálni a változó igényekre, míg a nagyvállalatok gyakran lassúak és bürokratikusak” – hangsúlyozza.
Mesterséges intelligencia és az emberi munkaerő viszonya
A beszélgetés végén Maggiori figyelmeztet arra is, hogy a mesterséges intelligencia mögött rengeteg rejtett, emberi munka rejtőzik.
Az AI rendszerek sikere nem csupán az önműködő algoritmusok munkájának köszönhető. Számos ismeretlenül a háttérben dolgozó, gyakran alacsony bérért foglalkoztatott ember felel a rendszer működéséért.
– mondja. Az Amazon Mechanical Turk platform példáját hozza fel, ahol ezrek dolgoznak azon, hogy az AI rendszerek fejlődhessenek, címkézik az adatokat és segítik az algoritmus finomhangolását.
Maggiori hangsúlyozza, hogy bár ez nem köztudott, az Amazon önkiszolgáló boltjaiban Indiában emberek ezrei figyelik a vásárlókat a kamerák előtt, segítve ezzel a rendszerek tanulási folyamatát.
A jövő kihívásai az AI területén
Maggiori zárásképpen kiemelte, hogy bár az AI világában folyamatos innovációk figyelhetők meg, a technológiai szektor előtt komoly kihívások állnak. „A mesterséges intelligencia jelenlegi állapotában sok területen hatékonyan tud működni, de továbbra is távol állunk attól, hogy teljesen autonóm, emberszabású mesterséges intelligenciát hozzunk létre.” Mindemellett mindig kifejezni kell elismerésünket a ChatGPT-nek a nyújtott segítségért.
(Borítókép: MODEM Debrecen)