A Svéd Királyi Akadémia kedden reggel jelentette be, hogy 2024-ben a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton nyerte el a gépi tanulás és a mesterséges neurális hálózatok kutatásáért végzett kiemelkedő munkájuk révén.
John J. Hopfield, aki az Egyesült Államokban a Princeton Egyetemhez tartozik, 1982-ben végezte el azt a jelentős kutatást, amely a többrétegű mesterséges neurális hálózatok fejlesztését célozta. E hálózatokat ma Hopfield-hálózatoknak hívják. Geoffrey E. Hinton, a Torontói Egyetem neves professzora, nagymértékben épített Hopfield eredményeire, amikor a neurális hálózatok feldolgozási struktúráját fejlesztette. Őt, mint a gépi tanulás egyik úttörő alakját ismerik, és ma is aktívan kifejti véleményét a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aktuális kérdésekben.
Hopfield és Hinton tudományos munkássága a fizikai elveket az információfeldolgozás terén alkalmazva lehetővé tette a gépek számára, hogy az emberi emlékezetet és tanulást imitáló funkciókat alkalmazzanak. A gépi tanulás mára komoly tudományos szakterületté vált, amely a legkülönfélébb területeken, például orvostudományban, csillagászatban, matematikában, és anyagtudományban hoz figyelemre méltó eredményeket. A svéd akadémikusok hangsúlyozták, hogy
az ő tudományos hozzájárulásuk miatt is szívesen adták a díjat Hopfieldnek és Hintonnak.
Geoffrey Hinton, akit a Nobel-bizottság egy kaliforniai szállodában, MRI-vizsgálatra várva keresett meg, a sajtó kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy szerinte a mesterséges intelligencia hatása olyan forradalmi változásokat hoz, mint amit az ipari forradalom idején tapasztalhattunk. Kiemelte, hogy a jövőben a gépek intelligenciája jelentősen meghaladhatja az emberi képességeket, napjaink egészségügyi rendszere pedig sokkal hatékonyabbá válik. Emellett figyelmeztetett a potenciális negatív következményekre is, különös tekintettel arra, hogy mi történik, ha egy gép kikerül az emberi felügyelet alól.
Amikor a mesterséges intelligencia eszközeiről kérdezték, Hinton azt nyilatkozta, hogy a GPT-4-et gyakran használja a tájékozódásra, de azzal együtt ti passage a gépi hallucinációk miatt nem tartja igazán megbízhatónak.
A legnagyobb presztízzsel bíró tudományos elismerést az előző évben Pierre Agostini, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc kapta meg a fizikában, az ultragyors lézer alapú kutatásaikért, amelyek az elektronok elhelyezkedésén alapuló attoszekundumos fizikát és kémiát hivatottak megalapozni.
A 2024-es Nobel-díjak átadásának eseménye hétfőn kezdődött, amikor az orvosi Nobel-díjat Víctor Ambrosnak és Gary Ruvkunnak ítélték oda a mikro-RNS felfedezéséért.
(Borítókép: John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton az idei fizikai Nobel-díj nyertesei. Anders Irback professzor a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban tartott sajtótájékoztatón ismertette munkájukat, 2024. október 8-án. Fotó: Christine Olsson / TT / Reuters)