A maja civilizáció lenyűgöző örökséget hagyott hátra, de az istenek kegyének megnyerése érdekében hozott emberáldozataik sötét árnyékot vetnek rájuk.
Egy új tanulmány, amely Chichén Itzá területén talált maradványokat vizsgált, rámutatott, hogy a maják nemcsak nőket, hanem gyermekeket is feláldoztak isteneik számára. Ez a felfedezés ellentmond a korábbi feltételezéseknek, miszerint főleg nőket áldoztak fel.
Chichén Itzá története
Chichén Itzá, a Világörökség részeként nyilvántartott maja-tolték romváros Mexikóban, a Yucatán-félsziget északi részén terül el, mintegy tíz négyzetkilométeres területen.
A város a két nép harci szövetségének köszönhetően mindkettejük kulturális örökségét őrzi. A települést eredetileg a maják építették körülbelül 1500 évvel ezelőtt, az első telepesek pedig Kr. u. 550 körül érkeztek ide.
Az egyik elmélet szerint a cenoték, vagyis természetes módon kialakult kútszerű karsztképződmények vonzották ide a majákat, mivel ezek biztosították a vízellátást.
Egy időben Chichén Itzá akár 35 ezer embernek is otthont adott, de a 15. században elhagyták a várost, amely így eredeti formájában maradt meg az utókornak.
A turisták kedvence
Ma Chichén Itzá népszerű turisztikai célpont, évente mintegy kétmillió látogató keresi fel. A város olyan ókori építményekkel büszkélkedhet, mint a 30 méter magas El Castillo piramis. A festői környezet azonban sötét titkokat is rejt. Bár a maja civilizáció rendkívül fejlett volt, időnként barbár módszereket alkalmaztak, hogy isteneik kegyeit elnyerjék.
Emberáldozatok a majáknál
A maják hittek abban, hogy az emberáldozatokkal isteneik bőséges táplálékhoz jutnak, cserébe pedig esőt és termékeny földeket kapnak. Már korábban is ismert volt, hogy a maják gyakran rendeztek kiállításokat áldozataik koponyáiból, amelyeket tzompantlinak nevezett állványokra helyeztek. 1967-ben több mint száz maradványt találtak Chichén Itzában egy föld alatti kamrában, amelyet az alvilággal való kapcsolódási pontnak tekintettek.
A legújabb kutatás eredményei
A legújabb tanulmány, amely a Nature folyóiratban jelent meg, a Chichén Itzá területén talált csontvázmaradványokat vizsgálta, hogy megállapítsák, kik estek áldozatul a majáknak. A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói genetikai elemzést végeztek 64 egyed maradványain, és arra jutottak, hogy a feláldozottak többsége 3-6 év közötti fiú volt, köztük néhány ikerpár is.
Az új felfedezések jelentősége
Az új felfedezések azért is jelentősek, mert megcáfolják a korábbi feltételezéseket, miszerint főleg nőket áldoztak fel. A genetikai elemzés egyértelműen bebizonyította, hogy mind a 64 egyed férfi volt, és közöttük két egypetéjű ikerpár is volt. Az ikeráldozat központi témája a maja nép szent könyvének, a Popol Vuh-nak.
A gyerekáldozatok rokoni kapcsolatai
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a feláldozott gyerekek legalább egynegyede közeli rokonságban állt egymással. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a gyermekek egy maja populációból származtak, azonos étrendjük volt és egy háztartásban nevelkedtek.
Körülbelül 1000 évvel ezelőtt késsel, lándzsával vagy baltával ölhették meg őket, mielőtt testüket egy föld alatti kamrába, egy chultúnba helyezték volna.
A maja civilizáció öröksége
A maja civilizáció közel háromezer éven át virágzott a mai Mexikó délkeleti részén, egész Guatemalában, Belize-ben, valamint Honduras és El Salvador nyugati területein. A Kolumbusz előtti Amerika legfejlettebb kultúrája volt. Kiemelkedtek az írás, művészet, építészet, matematika, csillagászat és orvostudomány terén. Pontosan tudták mérni az időt és évszázadokra előre kiszámolták a nap- és holdfogyatkozásokat.
A csillagászat szerepe
A maják nagy hangsúlyt fektettek a csillagászatra, és úgy vélték, a kozmosz alakítja a mindennapi életüket. Az asztrológia segítségével határozták meg a vetési időszakokat is. Például Chichén Itzá piramisát a Nap állásához igazítva építették, így a napéjegyenlőségek idején a kelő és nyugvó Nap sugarai egy kígyó alakját rajzolják ki a piramis oldalán.
A maja kultúra továbbélése
Bár a maja civilizáció megszűnt létezni, máig élnek a leszármazottaik. Több mint hatmillió utódról van szó, akik legalább huszonnyolc maja nyelvet beszélnek és őrzik ősi hagyományaikat. A mai maják különleges kulturális örökséget képviselnek, amely visszanyúlik az ősidőkbe.
A maja civilizáció fénykora és sötét oldalai egyaránt lenyűgözőek. A legújabb kutatások révén egyre többet tudunk meg arról, hogy hogyan éltek és milyen áldozatokat hoztak isteneikért. Chichén Itzá története és a maja kultúra öröksége továbbra is sokakat érdekel és vonz. Az emberáldozatok sötét titkai azonban rávilágítanak arra, hogy a múltban a vallási meggyőződések milyen drámai tettekre sarkallhatták az embereket.