A magyar kultúra gazdag találmányokban, melyek közül csak néhány például a gyufa, a Prezi vagy a szódavíz. E tárgyak megszületéséhez elengedhetetlen volt a kreatív gondolkodás, hiszen nem csupán az értékes újításokat szolgálja ez a képesség.
A művészetek, a tudományos fejlődés, sőt még a vállalkozások világába is elengedhetetlen a kreatív megközelítés. Sir Kenneth Robinson, a világ számos táján elismert oktatási tanácsadó, felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi oktatási rendszerek nem fordítanak elegendő figyelmet a kreativitás fejlesztésére. Véleménye szerint a gyerekeknek nem ugyanannyira tanítanak árnyékolni, mint matematikát. „A testtel való foglalkozás elhanyagolása a legnagyobb probléma; csak a fejünket terheljük” – mondta.
Robinson sok TED-es előadásában kifejtette, hogy a kreativitás nem egyetlen esemény, hanem egy hosszú folyamat, amely során különböző eredeti ötletek születnek. „A gondolatok ritkán jelennek meg kész formájukban: az eredeti ötlet kifejlődhet, amíg elnyeri végső alakját.”
Gyarmathy Éva, a pszichológia területén jártas szakember és az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítója, kiemeli, hogy a gyerekek természetüknél fogva kreatívan gondolkodnak, hiszen még nem kell szembenézniük a tudás korlátaival, amelyek gátolhatják őket az új felfedezések során.
„A gyermeki fantázia kirobbanó szakaszát éljük,” – osztja meg tapasztalatait. Hozzáteszi, hogy körülbelül nyolcéves korukra a gyerekek elkezdenek a valós világ felé fordulni. „Ez a jelenség legjobban a rajzolásban figyelhető meg: egy 5-6 éves gyermek rajza többnyire egy naiv, de eladható műalkotás, míg a 10 évesek már inkább a valósághűségre törekednek. Ez a konformitás időszaka, ám a kreativitás nem tűnik el, hanem elindul egy új úton. A fiatalok a megfelelő tudás birtokában a tízéves kor után tudják a legjobban alkalmazni a fantáziájukat.”
A szakértő véleménye szerint a gyerekek számára az ismeretek és szabályok átlépése hatalmas kihívást jelent. „Az új perspektívák integrálása a meglévő tudásba igényli a legnagyobb erőfeszítést és az igazi kreatív lépést,” – tette hozzá. Az oktatási rendszerben érezhető szabályok és elvárások valóban túlnyomók, különösen hazánkban.
Hogyan befolyásolják a korai iskolakezdések a gyermekek mentális állapotát?
A merev rendszerek börtöne
A 2022-es PISA felmérés eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a magyar oktatás nem segíti elő a kreatív gondolkodás fejlődését. Gyarmathy Éva rámutat, hogy a jellemzően merev, tudományos tananyagon alapuló oktatási megközelítés az információk megszerzésére összpontosít, a tudás gyakorlati alkalmazása helyett. A süket versengés, a folyamatos értékelés és a túlterheltség rendkívüli stresszfaktort jelent.
„Ez a körülmény pedig jelentős gátja a kreatív problémamegoldás szorongásának elviselésének. A kreatív folyamat során a bizonytalanságok és az ellentmondások kezelésére is szükség van, amit az átlagos idegrendszer a mindennapi nyomás mellett nehezen tud feldolgozni”, – részletezi a pszichológus.
Ha a kreatív gondolkodás elfogadott lenne az oktatásban, akkor a gyerekek sokkal könnyebben viselnék a kreatív helyzetek által okozott feszültséget. „A kreativitást nem csupán tanítani kellene, hanem inkább a rendszer kezdjen el arra nevelni, hogy az idegrendszer a kreatív gondolkodást természetes módon alkalmazza,” – hangsúlyozta.
A kreativitás folyamata és megértése elengedhetetlen a jövő generációjának fejlődéséhez. Ha a jelenlegi oktatási rendszerek nem változnak, akkor a gyerekek képesek lesznek kibontakozni, és kreativitásuk kiteljesedését elérni, ami számos területen előnyként szolgálhat a társadalom számára.A magyar gyermekek kreativitásának fejlődését jelentősen akadályozza, hogy nem kapnak elegendő példát arra, hogy miként is működjön ez a folyamat. Szakértők rámutatnak, hogy az autokratikus, ítélkező és fegyelmező oktatási szemlélet nem teszi lehetővé a finomabb megközelítések és megoldások alkalmazását. „Ennek következményeként a gyerekek nem tudják túllépni a fekete-fehér gondolkodásmód határait,” fogalmaz egy szakértő. Hasonló állásponton van Sir Kenneth Robinson is, aki nemzetközileg elismert szakértő a fejlődéstan területén. Ő azt állítja, hogy „a legrosszabb, hogy a gyerekek elveszítik saját kreatív képességeik iránti bizalmukat, mivel folyamatosan kioktatják őket.”
A túlságosan megterhelt gyermek A fenti megállapítások kapcsán természetes, hogy felmerül a kérdés: hogyan ismerheti fel a szülő, ha gyermeke túlzott nyomásnak van kitéve a különféle iskolai és kiegészítő tevékenységek következtében? A túlzott terheltség első jelei közé tartozhatnak olyan jelenségek, mint például, hogy a gyermek visszahúzódóbbá válik, türelmetlenség és agresszió jellemzi, nem szívesen beszél az iskolai élményeiről, inkább a játékba menekül, esetleg alvásproblémákkal küzd, túlságosan sokat alszik, vagy éppen ellenkezőleg, képtelen elaludni.
Dr. Gyarmathy Éva hangsúlyozza, hogy sajnálatos módon a szülők gyakran csak a durvább pszichoszomatikus tüneteket észlelik, amelyek a helyzet súlyosbodására utalnak. „Ilyenkor a gyermek sokszor betegszik meg, és különféle panaszokat, mint például fejfájás, hasi fájdalom vagy láz, tapasztalhat,” mondja a pszichológus. Nem ritka jelenség, hogy a gyerekek az iskolai megterhelés következtében már a korai években a kiégés jeleit mutatják, ami később elkerülésre ösztönözheti őket a mentális kihívásoktól. E folyamat következményeként a gyerekek felnőttként sokkal érzékenyebbé válhatnak a stresszhelyzetekre, és a legapróbb kihívások is félelmet kelthetnek bennük, ami egész életükre hatással lehet.
Már közel sem csupán a televíziózás jelenthet veszélyt – hogyan tehetjük biztonságossá a gyermekek számára az online tartalomfogyasztást?
A természet és a tánc ereje A megoldás keresése nem egyszerű feladat. Számos kutatás kiemeli, hogy a rendszeres testmozgás pozitív hatással van a gyermekek fizikai és pszichikai állapotára. Azonban a sportágakban tapasztalható versengő szemlélet nem segíti azokat, akik szeretnék a sportot a kikapcsolódás eszközeként használni. Dr. Gyarmathy Éva szerint a szabad tánc az egyik legjobb módja a relaxációnak, amelyot családként és egyénileg is űzhetünk.
A kirándulások vagy a kertészkedés során a mozgás mellett a téri és vizuális élmények is hozzájárulnak a gyermekek jó közérzetéhez és pszichés egyensúlyához. „A természet tele van olyan ingerekkel, amelyek az idegrendszert megnyugtatják. Nem véletlen, hogy az atipikus idegrendszeri fejlődésű gyermekek segítésére irányuló programjaink között a kertművelés, közösségi kertépítés és az állattartás is szerepet kapott,” mondja a szakértő. A kutyák és macskák, ha a gyermek felelősségteljesen gondozza őket, ideális társak lehetnek a napi stressz kezelésében, de a szabad játék szerepe sem elhanyagolható. Bár az oktatási rendszer szigorúsága nem kedvez a gyermekek kreatív fejlődésének, fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a struktúrázott tananyag és a kreatív önkifejezés ösztönzése között. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a jövő generációk ne csupán jól felkészültek, hanem kreatívak és boldogok is legyenek.